Gyermekkoromban
(talán még most is) álmodozó, romantikus, kalandvágyó voltam. Nem kisebb
vágyaim voltak mint átkelni az Atlanti Óceánon vagy éppen megmászni a Himalája
valamelyik 8000m feletti csúcsát. Teltek az évek és egyre inkább a realitás
talajára kerültem. Csodás dolog lett volna bármely gyermekkori vágy
teljesítése, de be kellett látnom csekély esélye van azok megvalósulására.
Természetesen az álmaim nem adtam fel csak talán a realitásokkal vegyítve,
kisebb célok megvalósításáról ábrándozom. A hegyek továbbra is rendkívül vonzóak
számomra és bár tudom a Himalája nem esélyes, de egy bizonyos szeletét az
álmaimnak nem vagyok hajlandó feláldozni a realitás oltárán. A jövő évi tervek,
már most borzolják szeretteim kedélyét J
Az emelemes „karrier”
is hasonló, mint a hegymászás. Amikor csináljuk akkor folyamatos erőfeszítést
és figyelmet igényel valamint az úton itt is vannak a végső csúcs meghódítása
előtt pihenőpontok, táborok. 2012 tavaszán az alaptábor felé haladtam. Amikor
belekezdtem, óriási lelkesedéssel és nagy energia befektetéssel az elsődleges
célom az volt, hogy az alaptáborig - amely jelen esetben a Star Agent szint az
üzletben - eljussak. Induláskor a horizonton nyomát sem lehetett látni a hőn
áhított célnak. Mentem felé, mert mondták ott van, de látni még nem láttam.
2012 februárjában egyik este a hálózatomat nézegettem a webirodámban, amikor
azon kaptam magam, hogy „feltűntek a jelzőfények a sötétben”. Ültem a gép
előtt, néztem a hálózatom fejlődési dinamikáját és tudtam el fogom érni az
alaptábort. Megnyugtató érzés volt. Kellett nekem ez a siker, hogy a
környezetemben hápogó szkeptikusok száját egy kicsit betömjem. Bizonyítani
akartam, hogy nem láttam rosszul és nem döntöttem rosszul mikor a DXN cég
mellett tettem le a voksom. Napról napra közeledtem és néha olyan rossz érzés
fogott el, hogy ez túl könnyen megy, így mindenütt a csapdát kerestem. Kerestem,
de nem találtam. Könnyen ment mert a termékben olyan potenciál volt amikor nem
kellett mást elérnem, csak hogy kóstolja meg a jelentkező pl.: a kávét. Ha ezt
elértem tudtam a kávé és a benne található ganoderma elvégzi a feladatát.
Ajánlani pedig nagyon könnyű volt. Ittam és beszéltem róla.
Meneteltem
rendületlenül és 2012 márciusára már realitássá vált, a kezdetekben csak
távlati célként kitűzött szint elérése. 2012. március 25.-én elértem az
alaptábort.
Star Agent lettem. Büszke voltam, örültem és jól eső siker ízt
éreztem a számban. Pár napba telt míg „lepakoltam” az alaptáborban és fogadtam
társaim gratulációját. Fogadkoztam, hamarosan indulok tovább még nagyobb
magasságba, de nagyon kényelmes volt a jelenlegi pozícióm, így inkább
halogattam az indulást.
A bölcs öreg Dani bácsi 1. számú jó tanácsa: A kényelmes alaptáborok veszélyesek a végső cél elérése szempontjából. A kényelem gátja a fejlődésnek.
Egy idő után
kezdett frusztrálóvá válni az alaptábor kényelme. A kellemetlen érzés indulásra
sarkalt. Nekiindultam hát, hogy elérjem a következő tábort. Az úton már nem voltam egyedül. Több mint 20 társammal meneteltem előre.
Menet közben
feltekintettem a csúcs felé és tudtam, éreztem pokoli nehéz út lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése