Szóval,
ahogy előkaptam a munkahelyemen a „szuperkávémat” egyből jött a kérdés.
Mi az,
amit iszol?
Nem szépítettem a dolgot nyíltan, kendőzetlenül közöltem a rideg
valóságot: GOMBÁS KÁVÉT!!! A hatás nem maradt el. A furcsa párosítás hallatán
többen gondolatban elkönyvelték, hogy a Dani megőrült, ugyanakkor kíváncsivá is
tette őket. Természetesen rövid gondolkodás után, kértek egy kis kóstolót. Ízlett
nekik, naná, hogy ízlett, hiszen kiváló minőségű arabica a cucc, a gomba meg
nem érződik. Az első már nálam regisztráló törzsvásárló ennek a kóstolásnak
köszönhetően döntött a csatlakozás mellett.
Teltek
múltak a napok és egyre inkább megéreztem, ezt a terméket könnyű kommunikálni.
Még 100%-ig nem döntöttem ekkor el, hogy üzletelni is fogok vele aktívan, de
azt elhatároztam, hogy megcsinálom a regisztrációval ingyenesen járó
weboldalamat. Még aznap este létre is hoztam, azóta is működő www.e-kavehaz.com oldalamat.
Az oldal
működött, a kávét ittam, és ha kérdeztek „mi az amit iszol?” hát válaszoltam.
Bővülni
kezdett a csapat. 1-2-3-4-5-6……. és így tovább.
2011
decemberében egyik kedves „üzlettársam” invitálását nem utasítottam vissza, egy
budapesti kávés találkozóra. Már amikor igent mondtam bántam a dolgot (inkább
mentem volna csukázni gondoltam), de az invitáló személye fontos volt nekem és
nem akartam megbántani, így el is mentünk. Út közben már előre prognosztizáltam
milyen fárasztó esemény lesz. Gondoltam majd a sok öltönyös „menedzserfejű”
emberke, okosakat mond és jelzi majd Ő milyen gazdag lett az üzletben. Tudtam
előre, biztos voltam benne, de már nem volt visszaút. Szóval egy szónak is száz
a vége, nem voltam túl lelkes.
Az
odaérkezést követően aztán jött a hidegzuhany: TÉVEDTEM! (ez egy oroszlán
csillagjegyű fiatalembernek nehezen emészthető esemény J)
A
rendezvényen nem volt okoskodó „menedzserfejű” ember, nem tüntetett senki a
millióival. Teljesen átlagos (a szó pozitív értelmében) hétköznapi emberek
voltak, aki ráadásul sikeresek voltak az üzletben is. A légkör pedig egészen
furcsa és olyan idillikusan családias volt. A nap hamar elment, nagyon jól
sikerült és az odafele vezető úton érzett lelkesedéshiány, valami a mai napig
nehezen magyarázható hatás miatt megváltozott és lelkesedéstöbbletbe csapott
át. Egyszerűen jó volt velük lenni ott, pedig akkor még nem is ismertem őket.
Már csak egy
lépés választott el attól, hogy felvállaltan is amatőr hálózatépítővé váljak.
Hamarosan
ezt is elmesélem J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése